Beszélgetés Magyarország legtetováltabb szerzőjével

Különleges élettörténetet tár az olvasók elé George Hannmer, aki egyszerre jelentkezik verses- és novelláskötettel. Most mesél munkamódszeréről, terápiás versírásról és a tetoválásait bemutató album előkészületeiről.

A pániktól a profizmusig: 8 tanács elsőkönyves kutatóknak

Hogyan környékezze meg a kiadóját az a fiatal tudós, aki első komolyabb kutatását szeretné könyvként publikálni, de még ismeretlen számára ez a közeg? Miként győzheti le a szorongását és tanulhat meg a kiadók fejével gondolkodni? A leggyakoribb hibákról és a legfontosabb teendőkről a téma kompetens szakértője, Burke Gerstenschlager, a patinás tudományos könyvkiadó, az Oxford University Press szerkesztője osztja meg tapasztalatait.

Interjú a Viszockij-fordító Marosi Lajossal

Ki segít megoldani az értelmezési nehézségeket, milyen szavakat használt a leggyakrabban a fordítások során, hogyan ismerkedett meg Viszockij verseivel? Egyebek mellett ezekről is mesél Marosi Lajos, aki Zavarni még néha fogok címmel adta közre Viszockij-műfordításait.

Hogyan kezdődik egy jó karácsonyi történet?

Az ünnepek közeledtével talán kedvünk támad hozzá, hogy mi magunk írjunk egy karácsonyi történetet. Mai cikkünkben egy egyedülálló karácsonyi történetgyűjtemény, a Könyvbe zárt karácsonyok című kötet kisregényeinek kezdő bekezdései segítségével vizsgáljuk meg, hogyan is érdemes ünnepi történetet írni!

A lebilincselő történet írásának alapjai – 2. rész: A cselekményvázlat finomhangolása

Hogyan tegyük izgalmassá, ugyanakkor kiegyensúlyozottá a regényünket? Milyen feltételekre és csapdákra van szüksége hősünknek, hogy elérje a célját? Cselekményvázlat-készítés 2. rész.

A lebilincselő történet írásának alapjai – 1. rész: Hogyan állítsuk össze a cselekményvázlatot?

Mielőtt nekirugaszkodnánk a regényünk írásának, nem árt némi tervezés. Különösen akkor, ha szeretnénk koherens, izgalmas, magával ragadó történetet alkotni, amibe már az első oldalakon beleszeret az olvasó. Bármilyen bonyolultnak is tűnhet egy csavaros, lebilincselő sztori megalkotása, mint minden, ez is lebontható kisebb részfeladatokra. Ha pedig követjük az alábbi útmutatót, máris könnyebben boldogulunk majd a szereplőkkel, a történetszálakkal, a cselekmény irányításával. Összeszedtük azt a 8 lépést, amelyeket meg kell tennünk, hogy alkotás közben biztosan kézben tartsuk a történetünket, ráadásul mindezek átgondolása jó esetben egy óra alatt elvégezhető.

Beleadhatom-e magamat, az életemet a történetembe?

Mennyire használhatjuk saját életünk elemeit, tapasztalatát az írásainkban? Nem baj-e, ha a főhőssel is történnek olyan dolgok, mint a szerzővel? Nádasi Krisz tanácsai.

Interjú Lillával, aki 20 évesen a harmadik regényénél tart

Három év alatt három regénnyel jelentkezett Barczikay Lilla, akinek az érettségi és az egyetem mellett is van ideje alkotni. Új kötete, a Szobortánc kapcsán beszélt arról, hogy írt az őrületről, miért dolgozik kevesebb szereplővel és milyen haszna van az írói honlapjának.

Mitől lesz kapós az élettörténetem? A memoárírás kérdései 3. rész

Mindnyájan mesélhetnénk jó pár sztorit, amely a közönségüket megnevettetné vagy elámítaná.

És itt a kulcsszó a közönség.

Cikksorozatom első részében említettem, hogy ha ismeretlen olvasóknak írunk saját magunkról, akkor el kell távolodnunk kissé a főhőstől, ki kell lépnünk a bőrünkből. Olyan kézirat alkotása legyen a célunk, amiben az olvasónk magára ismer!

Ennek érdekében az első feladatunk, még az írás megkezdése előtt: az önvizsgálat.

Hogyan kezdjek neki az élettörténetemnek? A memoárírás kérdései 2. rész

Hogyan tervezzük meg memoárunkat?